foto1 foto2 foto3 foto4 foto5


+4-0742/215.503
info@gymk.ro
GYMK

 

 

 

Szervezők

 GYMK 4

varoslogo 3 PNG

 

 

 

Támogató 

bga

koszonjuk

bereczA 2011-ben Kossuth-díjjal is elismert Berecz András úgy tartja, hogy a mesemondó hivatása új életet lehelni a régi mesékbe. De nemcsak a régieket fényesítgeti, hanem mindig keres újakat is. Hivatását és a hagyományos kultúra leglényegét édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos és nótafa, Tanka Gábor lánya volt. Pályája kezdetén csángók között forgolódott, később Erdélyben, Felvidéken, Somogyban, a Nagykunságban, Nyírségben járt gyűjtőutakon. Csuvasföldről pedig hazahozta (kutatta is, magyarította is) a sördalokban kifejezett rokondicséret szép gesztusát.

Legújabban Gyergyóban járva székely népdalokat gyűjtött össze és tett egymás mellé Hazakísérlek című lemezén. Ezen az estén tehát a magyar műzenét megújító, világrangra emelő gyergyai dal a főszereplő. A székely népdalról írja Kodály, aki Erdélyben először Gyergyóban gyűjtött ilyet: „Mint friss tavaszi szellő fúj bele a magyar zeneélet csukott szobájába. Majd elválik, ki jár jobban: aki elébe tárja keblét, vagy aki fázva húzódik köpenyébe…. Ez a megújulás útja, ezt kell követnie a magyar dalnak is, ha nem akar elsenyvedni egyre vértelenebb maga-ismételgetésben.” Berecz András ezeket a dalokat olyan mesék, mókák közé szorítja, melyekből például kiderül, hogy a kifordított vérmedve miközben harapni felejt, az időt is kifordítja, s hogy hiába a két zseb – szőrehullott róka, kinek mínusz harminc fokban a háza ég.

            Berecz András 2011-ben megjelent Hazakísérlek című lemezének ajánlója a szerzőtől:

„A kiadvány hangzóanyaga Bartók Béla, Kodály Zoltán és Molnár Antal 1907 és 1911 között gyergyói népzenegyűjtése alapján készült. Az itt élő székelység ötfokú dalainak felfedezése fordulópont a magyar zenetörténetben. E székely népdalok új utat, új hazát mutattak az erős idegen hatás alatt lévő művészi zenénknek. Új és egyéni hangot, a sajátját találta meg benne. Ezért nevezi Kodály ezt az egyébként igen régies „új hang”-ot a „magyarság el nem vitatható csodaszarvasá”-nak, a „magyarság eredetével összefüggő zenecsírá”-nak. Létezésében létünket is ünnepli: e „zenecsíra” „minden vérképletnél ékesebb bizonyság, a magyarság még megvan”. A CD-n egy furulya darabot, a „Gál Ferié”t Dsupin Pál gyűjtötte Gyergyóalfaluban, 1998-ban. Szeretettel ajánlom az itt hallható énekes és hangszeres dallamokat azok figyelmébe, akiket világhírű magyar zeneművek forrása, Gyergyó – mára csak nyomaiban megmaradt – régi székely népzenéje érdekel."   Berecz András

A zenekar tagjai:

Vizeli Balázs – hegedű

Szabó Dániel – cimbalom

Kádár Ignác – gardon

Dsupin Pál István– furulya

Berecz András – ének

 

halvirag plakatÉvezredes fenyők borította völgyben három tündér vigyázza a virágok nyílását, az Esthajnalcsillag fényét és a harmatgyöngyök csillámlását. Hétévente begyűjtik a Súgó barlang mélyéről a három veder csepegett aranyat. De a manók kilesik a hétévszázados tündértitkot és elcsenik a kincset a Rablóvezér örömére. 
A szépséges völgyben egymásba szeret a csodaszép Eszter és János, a juhászlegény. A telhetetlen Rablóvezér a szentmiklósi vásár kifosztásával nem elégszik meg, Esztert is feleségül akarja. A lány könyörgését hallva leomlanak a magas hegyek, sziklabércek és maguk alá temetnek mindent. 
A völgy helyén, ahol a kristálytiszta Veres-kő patak csobogott, tó keletkezett, melynek vizéből máig is kiállnak a fenyé erdő maradványai. A környék lakói Gyilkos-tónak nevezték el a tavat. Ha belenézel a tó vizébe Eszter szürkészöld szemei tekintenek vissza szelíden, aki nyári éjszakákon feljön a tó fenekéről, és a parton várja vissza kedvesét. 

Játssza: Tamás Boglár, Tamás Gyopár, Borsos Virág
Zene: Szabó Zsófia
Ének: Szabó Szonja
Díszlet: Tamás Anikó
Bábok: Borsos Virág, Tamás Anikó
Színpadra alkalmazta: Borsos Virág

Az előadás létrejöttét támogatja Hargita Megye Tanácsa és a Communitas Alapítvány, játszását a Bethlen Gábor Alap.

Az ősbemutatóra a XIII. Gyilkostói Népművészeti Sokadalom alkalmával kerül sor.

 

marosHivatásunknak és feladatunknak tekintjük az erdélyi folklor hagyományok gyűjtését, megőrzését és felhasználását, mind oktatási mind színpadon való bemutatási céllal, ilyen jellegű előadások, műsorok megvalósítása révén. Fontosnak tartjuk a fiatal tehetségek felkutatatását és egy jó felkészültségű utánpótláscsoport kialakitását a néptánc és népdal terén. Kis csoportunk már az elmúlt évek során több nevesebb szakmai sikert ért el, nem utolsó sorban a nyertes pályázatok segítségével is.

Az elmúlt években több Erdélyi vidéki turnét valósítottunk meg, amelyekre régebbi és újabb előadásokból válogattunk. Évente ellátogatunk Magyarországra is több előadást bemutatni.Lényeges az is, hogy a magyar néptáncot és népdalt elvigyük olyan Romániai vidékekre, ahol magyar nemzetiségüek csak kis számban, szorványban élnek.

Szakmai kapcsolataink vannak több magyarországi néptáncegyüttessel például a zalaegerszegi Zala együttessel.

 

kerekalmaMagyarfalusi Kerek alma, falapi története
A magyarfalusiak meghívást kaptak a IX. Csángó Bálra. Táncokat kellett bemutatniuk. Bogdán Gatu Klára – a csapat vezetőjét felkérték, hogy válaszoljon egy riporternek, megkérdezte, hogy a táncok mellett énekelni szoktak-e?  Klári azonnal igennel válaszolt, de közben rájött, hogy ezeket az énekeket elég régen tanulta és talán már nem is tudná végig énekelni. Elhatározta, nekilát gyűjteni és erre fog buzdítani több magyarfalusi asszonyt is. A gyűjtés elkezdődött és mellette gyakoroltak. Eleinte kevesen voltak felnőttek, ezért a gyermek táncegyüttesből állt a kórus. A mintegy 25 fős gyermekcsapat nagy sikerrel szerepelt a 2005. Magyarfalusi Napokon. A felnőttek csak egy évvel később léptek fel először.

Read more: Magyarfalusi Kerek alma, falapi

karmazsinA Karmazsin Népi Együttes tavaly júliusban alakult,  Gyergyó-medencei népzenészekből és énekesekből, hogy a reprezentatív eseményeken minél hangsúlyosabban képviselhesse/szólaltathassa meg a régió és más vidékek népzenéjét. Először a Gyilkostói Népművészeti Sokadalmon láthatta a közönség. Azóta számos koncerter adtak.

Nevét a mélyvörös, enyhén kékesbe hajló, állati eredetű festékanyagokból előállított karmazsin színről kapta. A karmazsin kelme és bőráru századokon keresztül igen drága volt a bíborra hasonlító szín, a ritka festőanyag, bonyolult festőtechnika és a színtartósság miatt. Az együttes névválasztása is az általuk képviselt, táncházakban és koncerteken felmutatott népi kultúra, népzene értékességét, időtálló voltát kívánja sugallni. 

Tagjai különböző neves táncházzenekarokban játszanak, úgymint Heveder, Üver, Cika, Katorzsa. A zenekar 22 tagot számlál: Molnár Szabolcs, Simon István, Bartis Zoltán (Kicsi), Kozma Zsombor, Szabó Lóránd, Koós Róbert, Oláh Dániel, Danguly Tünde  – hegedű, Szilágyi László (Lágyi), Köllő Gerő, ifj. Csibi András, Bartalis Botond – brácsa, ifj. Bajna György, Máyer Róbert, Korpos Szabolcs – nagybőgő, ifj. Koszorús Kálmán – cimbalom, Simon András – harmónika, Sólyom Csaba – ütőgardon, Nagy Zsuzsa, Dénes Anita, Varga Eszter, Danguly Ervin – ének.

 

hovirag2A Hóvirág Néptáncegyüttes 1972 őszén alakult, azóta állandó tevékenységet folytat. Együttesünk két utánpótlás csoporttal rendelkezik, aTopánkávalés Gerebennel, amelyek 2007– és 2008-ban alakultak.

A Topánkába óvodás és elemi osztályos gyerekek, a Gereben csoportba 5–8 osztályos gyerekek járnak. Oktatójuk Szász Ferencés Nagy Zsuzsa. A fiatalok, vagyis középiskolások és idősebbek a Hóvirág csoport tagjai, így minden gyereknek az a szándéka, hogy az idő múlásával célba érjen, vagyis „hóvirágos” legyen.

Lételemünk a játék és a tánc, célunk a magyar népi kultúránk szokásainak megismerése és továbbadása az utókor számára, minél több meghívásnak való elégtétel, illetve a Hóvirág Néptáncegyüttes tevékenységének örökös fenntartása.

Read more: Hóvirág Néptáncegyüttes

katorzsaA Katorzsa Néptáncegyüttes 2007-ben alakult három párral, mára már 80–90 főre gyarapodott. Három korosztály van a csoporton belül: kicsi csoport 3–7 évesek, közép 7–11 évesek és a nagycsoport 11–19 évesek. A község eseményein, különböző környékbeli rendezvényeken szoktunk fellépni, de már többször megfordult a tánccsoport Felvidéken és Magyarországon is. 

A XIII. Gyilkostói Népművészeti Sokadalmon a nagycsoportot láthatják. Róluk azt kell tudni, hogy a legkitartóbb csoport ez idáig és a legaktívabb is egyben. Az évek során jól össze kovácsolódtak, lassan már mondhassuk, hogy egy második család az a közösség ahová táncolni járnak.

Az együttest rendszerint a Katorzsa zenekar kíséri. 

 


Copyright © 2016 Fashion Line Rights Reserved.